Montenegróról
 

Történelme

 

Bár fiatal az ország, történelme mégis hosszú időkre nyúlik vissza. A történet a 10. század végén kezdődik...

A szláv törzsek a helyi romanizált illír lakosság maradékaival keveredve az ország területén létrehoztak egy független fejedelemséget Duklja néven a 10. században, amit 1077-ben VII. Gergely pápa független államnak ismert el azzal, hogy uralkodójának koronát küldött.

Duklját később a Bizánci Császárság elfoglalta, és a területen több megyét hozott létre; ezek a megyék együtt alkották a Császárság Zeta nevű provinciáját.

A 12. század végétől a 15. század közepéig Montenegró mai területének nagy része a szerb állam (Rakša) részét képezte.

Ezután újabb rövid független korszak következett, majd az Oszmán Birodalom elfoglalta a terület nagy részét. A helyi kultúrára ez a korszak erősen rányomta a bélyegét. A mai napig érezhető mind vallási, mind kulturális, zenei, mind gasztronómiai értelemben a török uralom. A crna goraiak (montenegróiak) azonban ebben a korban is jelentős önállóságot vívtak ki maguknak harciasságukkal. Ekkoriban Montenegróhoz mindössze a Cetinje és a Rijeka Crnojevica tartozott, kb. 200 km2-nyi területtel.

Montenegrót 1878-ban a Berlini Kongresszuson ismerték el független államnak, és a nagyhatalmak támogatásával jelentősen megnövelte területét. 1910-ben Nikola fejedelem kikiáltotta a királyságot és ő lett az ország első királya. (Az ő palotája található Bar-ban, amiben jelenleg helyismereti múzeum működik.)

1916-ban a király elvesztette hatalmát, amikor az Osztrák–Magyar Monarchia elfoglalta az ország területét. A központi hatalmak veresége után 1918. november 13-án az osztrák haderők helyére szerb csapatok vonultak be. A montenegrói szerb nép Nagy Nemzetgyűlése nyomásukra kimondta a Petrović dinasztia trónfosztását, és az ország csatlakozását Szerbiához. 1918. december 1-jén kiáltották ki a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulását, melynek Montenegró is része lett.

1929-ben a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság Jugoszlávia néven szerveződött újjá, s ebben az államalakulatban megszűnt Crna Gora (Montenegró) belső önállósága: területétén az úgynevezett Zeta bánságot hozták létre.

A II. világháború során 1941. áprilisában Montenegró olasz megszállás alá került. A háború végeztével a Josip Broz Tito vezette partizánmozgalom irányítása alatt egyesítették a jugoszláv területeket. Montenegró 1991-ig a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság 6 tagállamának egyike volt. Jugoszlávia szétesése után 1992-ben létrejött a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság, melynek két tagállama Montenegró és Szerbia voltak. 2003-ban ez átalakult Szerbia és Montenegró Államközösségévé, amely a két állam laza szövetségén alapult.

2006. május 21-én, az EU-val három évvel korábban aláírt átmeneti egyezmény menetrendjének megfelelően népszavazást rendeztek arról, hogy Montenegró továbbra is része legyen-e Szerbia és Montenegró államszövetségnek, vagy függetlenedjen tőle. Az Európai Unió 55%-os küszöbhöz kötötte a montenegrói függetlenség lehetőségét. A referendum eredménye szerint a montenegrói lakosok 55,5%-a szavazott a Szerbiától való függetlenségre. A különválás hivatalosan 2006. június 3-án lépett életbe. Az Európai Unió Külügyminiszteri Tanácsa 2006. június 12-én elismerte Montenegrót független államként.

 

 

Magunkról│Montenegroról│Bar városa│Látnivalók│Strandok│Apartmanjaink│Árak│Tanácsok

     

 

 

 

Időjárás a montenegrói tengerparton:

 

 

Ön 2007. június 3. óta a

Web Counters .

látogatója a honlapnak