Kulturális
szempontból fontos az ország történelmi múltja.
Az országot különböző irányból érkező hatások érték.
Sok fajta hódító nép érkezett, felépítették a
kultúrájukat és tovább álltak, itt hagyták az
utókornak öröküket. Montenegróban különleges
egységet képez a civilizációk találkozása a
legrégebbi idők óta. A két világ találkozásának
határa, Kelet és Nyugat... Az országban megtalálható
mindkét világ kultúráinak nyomai: Velence, az
iszlám, valamint Ausztria hatása is. A legnagyobb
hatás mégis a szláv kultúrának köszönhető, a
Vojisavljević, Nemajić, Balsić, Crnojević és a
Petrović dinasztiáknak...
Az
emberek
Aki járt
már Montenegróban, annak a helybéli emberek végtelen
gondtalansága, nyugalma tűnik fel először. Mindegy,
hogy milyen hovatartozásúak, nem kapkodják el a
dolgokat (főleg a tengerparton). Bár a 21. század
rohanó életvitele Montenegrót sem kíméli, a lakosok
és az ország kultúrája mégis ellenáll a globalizáció
nyomásának, és éli a saját életét.
A
lakosságra a sokszínűség a jellemző.
A két legnagyobb népcsoport a montenegrói és a
szerb, ők alkotják a lakosság kb. 74%-át. A harmadik
legnagyobb népcsoport a bosnyák 7,77%-kal. A maradék
18,23%-ot egyéb népcsoportok teszik ki, mint például
albánok, muszlimok, horvátok, románok. (Az oldalsó
képre kattintva megtekintheti a nemzetiségek
területi eloszlását a 2003-as népszámlálás adatai
alapján.)
Kolostorok országa - a régi kultúra időgépei
A
kolostorok a kultúra és a művészetek központjává
váltak az évszázadok folyamán, és a mai napig nagy
tisztelet övezi őket az
ortodoxok körében. Ahogy az ember átutazik az
országon, ha a hatalmas sziklaszirtek között más
nincs is, egy-egy kis kolostorra utaló irányjelző
tábla időről időre feltűnik. Többek közt az egyház
jelenlétének köszönhető, hogy a XV. században Amerika felfedezésének
idejében Montenegróban már a könyv nyomtatás is
megjelent. Elejében egyházi könyveket nyomtattak, többnyire
reneszánsz dekorációval. (A képre kattintva nagyban
is megtekintheti a sziklatemplomot.)
Számos
kolostor közül a legismertebb az Ostrog-i sziklába
épített kolostor, ami hűen tükrözi, hogy a
legzordabb helyeken is felépítette kolostorait az
ortodox közösség. Ostrogra szinte mindenhonnan, de
még Montenegrón kívülről is indulnak szervezett
kirándulások. További nagyobb kolostorok,
katedrálisok a Cetinje-i kolostor, a Morača
kolostor, a Piva kolostor és a Kotor-i katedrális.
Országszerte
megtalálhatóak a muzulmán vallás jelképei is: a
mecsetek és a minaretek. Ilyen pl. Husein Pasa
mecsete.
Ha valaki
Montenegróba utazik, feltétlenül érdemes megállni
egy-két útba eső kis kolostornál.
Művészet
A népi
művészet Montenegróban a nemzeti tudat születésével
jött létre a XIX. században a romantika korában.
Mivel az ország nagyon sok vért vesztett a
szabadságáért, ezért a népre nagyon nagy - szinte
mágikus - hatással van a poétika. A múltban és a
jelenben is minden montenegróinak sokat jelent Petar
II. Pterović Njegos (1813 – 1851) költő és egyházi
vezető műve, melyben a szabadság és haza szeretet
jelenik meg.
A korai
művészet terjedését is segítették a kolostorok és
vallási művek.
Jelenleg a
kortárs művészetnek a nagyobb városok galériái,
képtárai, kulturális rendezvénysorozatai adnak
otthont, ahol a látogató megcsodálhatja a jelenkori
művészek értékes alkotásait.
Zene
A látogató
az országban - Szerbiához hasonlóan - a nemzeti
motívumokkal átszőtt mai zenét hallhatja, főleg, ha
egy kis esti sétát tesz a tengerparton. A
jellegzetes, török uralom alatt átvett hangzás
egyedivé és azonnal felismerhetővé teszi a zenét.
Természetesen fellelhető mellette a nyugati
populáris, valamint a helyenként a dalmát zene is.
Országszerte
megtalálhatóak a muzulmán vallás jelképei is: a
mecsetek és a minaretek. Ilyen pl. Husein Pasa
mecsete.
